BajaKecskemétKiskunhalas

Elavult családjogi törvények

2014. Március 1. Szombat 09:42 | nol.hu

Gyámhatóság: Az új Ptk. szerint a szülők már engedély nélkül vihetik külföldre gyermekeiket

Csak gyámhatósági engedéllyel telepedhetnek le a magyar szülők kiskorú gyermekeikkel külföldön – az utóbbi hetekben ez a hír borzolja a kedélyeket az internetes fórumokon és a közösségi oldalakon.

Az elsőre igencsak abszurdnak tűnő szabályozás évtizedek óta létezik – az 1952-es, a házasságról a családokról és a gyámságról szóló törvény egyik, 1987-ben hatályba lépett passzusáról van szó –, tömegesen azonban az utóbbi években találkozhatnak vele a családok, hiszen egyre többen döntenek a külföldre költözés mellett. Becslések szerint mintegy 500 ezer magyar dolgozik külföldön, a KSH legfrissebb statisztikái szerint egy év alatt több mint 18 ezerrel nőtt a számuk. Igaz, a KSH adatai szerint tavaly 97 500-an dolgoztak külföldön, mert csak azokat sorolják a „külföldi telephelyen dolgozók” kategóriájába, akik a megkérdezett háztartás fenntartásához családtagként anyagilag is hozzájárulnak, és egy évnél többet nem töltöttek még el határainkon kívül.

Ha tehát például egy egész család költözik ki, annak nincs nyoma a statisztikában. Pedig leginkább őket érinti az előírás, amire egy öt éve Spanyolországban élő magyar orvos házaspár esete hívta fel a figyelmet. A családja kálváriájáról a Hvg.hu-nak is beszámoló édesanya többévi kint tartózkodás után kapott egy értesítést arról, hogy 30 napon belül be kell szereznie egy gyámhatósági jóváhagyást gyermekei kivándorlásához, és igazolnia kell: járatja őket iskolába, a család jövedelme elegendő, a környezet alkalmas a két gyermek megfelelő életszínvonalának biztosításához.

Ha pedig nem küldi meg a kért igazolásokat –adásvételi vagy bérleti szerződés a lakásról, jövedelemigazolás, iskolalátogatási igazolás, környezettanulmány a helyi szociális munkástól –, hivatalból eljárás indul ellenük a gyermekek jogtalan külföldre költöztetése miatt. Mindezt már a kiköltözéskor meg kellett volna tenniük, ha ugyanis a szülők nem jelzik annak rendje-módja szerint a gyermek távozását az országból, a kötelező oltások és a tankötelezettség elmulasztása miatt akár eljárás is indulhat ellenük. Csakhogy a gyámhatósági engedély beszerzésének szükségességéről a legtöbb szülő nem is tud, és úgy tűnik, a jogi szabályozás sem teljesen egyértelmű.

Az új polgári törvénykönyv 2014. március 15-i hatálybalépését követően – ha a szülők között nincs erre vonatkozóan vita – már nem lesz szükség gyámhatósági jóváhagyásra a gyermek tartós külföldre távozásához. Változás az is, hogy az új Ptk. a külföldön tartózkodás céljához kötötten írja elő a szülői engedélyt: „a gyermek huzamos időn át – így tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból – önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön.”

Ha a gyermek letelepedés céljából távozik külföldre, akkor a másik szülőnek kifejezetten a külföldön történő letelepedéséhez kell hozzájárulnia. Az erre vonatkozó információ másik szülőtől való visszatartása a gyermek jogellenes elvitelének megállapítását és visszavételének elrendelését vonhatja maga után – hangsúlyozta megkeresésünkre az igazságügyi tárca. – Mindez nem jelenti azt, hogy a külföldre költöző családoknak ne kellene továbbra is jelezniük a magyar hatóság felé ezen szándékukat: gyámhivatali engedélyre ugyan nem lesz szükség, de a jegyzőnél közölni kell, hogy a gyerek máshol teljesíti a tankötelezettséget, a járási hivataloknál pedig jelezni kell a lakóhely megváltoztatását – mondta el érdeklődésünkre Gaál Edina családjogi ügyvéd.

– Ez a család érdeke is, hiszen ha a hivatalos leveleket a régi címre kapják, és azokra nem reagálnak, annak – például egy esetleges szabálysértési eljárás kapcsán – komoly büntetés lehet a vége – tette hozzá. Azt mondja: praxisában eddig komoly probléma nem adódott a gyámhatósági engedély beszerzésének elmulasztásából, amelyet legtöbbször utólag tudtak pótolni a családok. A nehezebb eseteket inkább az elvált szülők jelentik, akik nem mindig tudnak megegyezni a gyermek külföldre költözéséről. Sok szülő vissza is él azzal a „gumiszabállyal”, amely csak az egy éven túli külföldön tartózkodást köti mindkét szülő beleegyezéséhez: az egy év letelte előtt kis időre hazajönnek.

 – Az új Ptk. ezért köti a külföldön tartózkodás céljához a szülői beleegyezést: a jövőben már egy több hónapos külföldi ösztöndíjhoz is mindkét szülő beleegyezésére szükség lesz, míg egy pár hetes nyaraláshoz nem kell a másik szülő engedélye – magyarázza Gaál Edina. Megjegyezte: az egyelőre nem derül ki világosan a jogszabályból, hogy a másik szülő hozzájárulását pontosan milyen formában és mely hatóság előtt kell majd igazolni, erre jelenleg sincs konkrét előírás. Azt tanácsolja azonban a szülőknek, hogy kiutazás előtt mindenképpen szerezzenek be egy teljes bizonyító erejű magánokiratot a másik szülő hozzájárulásáról, amellyel utólag is bármikor igazolni tudják, hogy jogszerűen vitték külföldre gyermeküket. Ez persze nem mindig egyszerű, mert van, amikor a másik szülő gyakorlatilag csak papíron létezik: ha többszöri hivatalos felszólítás ellenére sem jelenik meg nyilatkozattételre, ügygondnokot jelölnek ki, aki nyilatkozik a szülő helyett, és ezt követően születik döntés az ügyben.

 


Címkék: törvény, ptk